Adriai tanfolyamainkon gyakran megkérdezik a vendégeink: mi van olyan tengereken, ahol nagy az árapály? Hogyan kell ott hajózni? A válasz nem rövid, úgyhogy megér egy cikket. A definíció szerint az árapály a tenger vizszintjének emelkedése és csökkenése, amelyet a Hold (és kisebb mértékben a NAP) tömegvonzása okoz. Érdekes, hogy a magyar nyelvben két szavunk is van a jelenség két szélső állapotára (apály és dagály) míg az angol nyelvben csak egy: tide („tájd”). Az apály angolul low tide, a dagály pedig high tide.
A Földön előforduló árapály típusok:
- félnapos árapály (ez a leggyakoribb) kétszer van apály és kétszer dagály egy teljes holdnapnyi idő alatt (Holdnap=24 óra 50 perc). Az két apálycsúcs és két dagálycsúcs időkülönbsége tehát kb. 12 óra 25 perc, vagyis kb. 6 óra 12 percnyi időközönként követi egymást apály és dagály, naponta kétszer. Az Adrián is ez a jelenség figyelhető meg. A félnapos árapály a leggyakoribb.
- a Föld eges részein (pl. a trópusokon) egynapos árapály figyelhető meg: csak egyszer van naponta apály és dagály.
- vegyes árapály: kétszer van ugyan apály és dagály, de a különbségek nagy mértékben váltakoznak. Inkább csak érdekesség, alig találkozni vele, pl.
És mi az a szökőár?
Cunami (szökőár) a tenger alatti földrengés vagy vulkánkitörés miatt keletkező óriáshullám. Megtévesztő lehet, hogy szökőárnak hívja a magyar nyelvű hajós szakirodalom az angolul „spring”-nek nevezett jelenséget: teliholdkor és újholdkor sokkal magasabb dagály és sokkal alacsonyabb apály figyelhető meg mint máskor, ez a „spring tide”, amit sok helyen „szökőári dagálynak” fordítanak. Nevezzük inkább szökő dagálynak. A Hold első és harmadik negyedben a szokásosnál kisebb árapály különbséget okoz: ez a vakár.
Mekkora a vízszint különbség árapálykor?
Nagyon változó mértékű. Az Adrián pl. észak felé növekszik, a dél-Adrián kb. 20-30 cm, de a Trieszti-öbölben egy méter feletti is lehet, sőt szökő dagálynál akár 150 cm is. Angliában a Csatorna területén kb. 6 méter különbség figyelhető meg, ennek köszönhetően Bretagne-ban árapály erőművek is működnek (pl. St Malo). A kanadai Fundy-öbölben 15 méter is lehet a vízszintkülönbség. Az egynapos árapály jellemzően csekély mértékű, a trópusokon ritkán zavar minket szélsőséges tengervíz ingadozás. (Helyette időnként cunami látogatja meg a partokat, akkor viszont, ár jobb az árapály…) Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hozzánk közeli tengereken nem nagy az árapály különbség (Földközi-tenger, Adria, Balti-tenger, mindenhol viszonylag csekély a különbség) de az északi és déli óceánokon igen nagy mértékű.
A tengerek vízszint változása nem nagyon számít nyílt tengeren, de partközelben nagy a jelentősége. Egyes kikötők bejárata apálykor járhatatlanná válik. Angliában pl. a nagyobb kikötőket zsilippel választják el a tengertől, nehogy kiszáradjanak apálykor, kisebb kikötőkben (ahol nincsen zsilip) pedig dupla tőkesúlyos ún. „ikerkiles” hajókat használnak, hogy apálykor is „megálljon” a hajó.
A partvonal formája és iránya áramlatokat is kelthet, ezeket nevezzük árapály áramlásnak. Akár 4-5 csomós áramlatok is kialakulhatnak, ami azt jelenti, hogy vitorlával nem tudjuk legyőzni őket, ne akarjunk rosszkor lenni rossz helyen, arra menjünk, amerre az áramlás segít bennünket. Ez gondos tervezést igényel.
Hogyan tervezhető az árapály és az áramlás?
Be kell szereznünk az adott terület árapály információit: pl. Hajózási Almanach írja le -naptárszerűen, az év minden napjára- az árapály idejét, magasságát, az áramlás irányát és sebességét. Még az Adriáról is adnak ki ilyen kiadványt: a mai napig őrzöm azt a kis árapály almanachot, amelyet az egyik velencei (Venezia, nem Sukoró) könyvesboltban kaptam vásárláskor, mint grátisz ajándékot.
Mi az a tizenketted szabály?
Az almanach csak az apály és dagály időpontját adja meg, de a köztes időszakban nem mondja meg, hogy mekkora vízszint várható. A tizenketted szabállyal ki tudjuk számolni:
- a szabály az árapály magasságát 12 részre osztja
- első órában: még csak 1/12 résznyi vízszint változás figyelhető meg
- második órában: gyorsul az ütem, 2/12 résznyi változás
- harmadik óra: tovább gyorsul, 3/12 résznyi változás
- negyedik óra: 3/12 résznyi változás
- ötödik óra: 2/12 résznyi változás
- hatodik óra: 1/12 résznyi változás
Nézzük a tizenketted szabályt a gyakorlatban:
Adott helyen 13:00-kor tetőzik a dagály, ekkor 500 cm a vízszint magasság a kikötő bejáratában. Nem kevés, 5 méter víz bőven elegendő vitorlásunknak, amelynek merülése 180 cm. Az adott napon apály és dagály között 360 cm a különbség az almanach szerint. Számítsuk ki a víz szintjét 19:00-kor! Nézzük először a 360 cm 1/12 részét: 30 cm.
- első órában 14:00-kor: 500-30 cm=470 cm
- 15:00:-2/12 résznyi változás=470-60=410 cm
- 16:00: tovább gyorsul, 3/12 résznyi változás=410-90=320 cm
- 17:00: 3/12 résznyi változás=320-90=230 cm EKKOR MÉG KI TUDUNK FUTNI A BEJÁRATON A 180 cm MERÜLÉSŰ HAJÓNKKAL
- 18:00: 2/12 résznyi változás=230- 60=170 cm MÁR NE PRÓBÁLKOZZUNK ELHAGYNI A KIKÖTŐT!
- 19:00: 1/12 résznyi változás=170-30=140 cm A HAJÓ TŐKESÚLLYAL AZ ISZAPBA SÜLLYEDVE VÁRJA A DAGÁLYT…