Bejegyzések

A tengeri vitorláshajó elektromos rendszere

Nemrég értünk haza Zadarból. A tanfolyam utolsó napján történt egy merőben szokatlan dolog: meghibásodott az oktatóhajó egyik akkumulátora, miközben mi a part áramra voltunk csatlakozva. Mindezt konkrétan úgy tapasztaltuk meg, hogy oktatókollégámmal a hajóba belépve szúrós „savszagot” éreztünk. Először a szomszéd hajóra gyanakodtam, hogy odaégettek valamit reggelikészítés közben, amikor belém nyilallt a gyanú: ez a szag az akkumulátorból is jöhet. Félrehúztam az ülést kárpitjait, hogy szabaddá tegyem az akkuk tárolórekeszének fedelét, és egyből éreztem, innen jön a szag. Az akkumulátor szinte bugyborékolt, úgy forrt, az egyik kupak le is esett, gyöngyözve és forrón párolgott az akkumulátorsav, vagyis a kénsav. A 140 Ah kapacitású, közel 70 cm hosszú óriási munkaakkumulátor zárlatos lett, amitől a parti 230 V áram hőt és gázt fejlesztett az akkumulátorból. Azonnal áramtalanítottam a hajót, minden hasonló helyzetben ez az első lépés. Ezt követően kiszereltük a régi aksit és partra cipeltük, újra cserélve a régit. A probléma így megszűnt, de ha nem vesszük észre azonnal a hibát, akár tűz is lehetett volna belőle, ha hosszabb időre így hagytuk volna a hajót.

A vitorláshajó áramellátó rendszere összefoglalva:

  • 12 V-os fogyasztók, amiket a 2 db 140 Ah munkaakkumulátor lát el 12 V-os árammal. Az összesen 280 Ah kapacitás azt jelenti, hogy óránként 1 Amper terheléssel 280 órán keresztül nem kell áramot töltenünk. 2 A esetén ez az időtartam 140 óra. A mi fogyasztásunk csúcsban 6 A, azaz kb. 46 órán át tudunk minden fogyasztót áramtöltés nélkül folyamatosan üzemeltetni. Takarékos beosztással ez jóval több idő is lehet.
  • a hajómotor rendelkezik generátorral, ami motorozás közben tölti az akkumulátorokat.
  • parti áramcsatlakozás, hogy a kikötőben tölteni lehessen az esetlegesen lemerült aksikat.

A fő kérdés, hogyan lehet kiszámolni a hajón lévő fogyasztók jelentette „Amper-igényt”. A megoldás egyszerű, vegyük végre hasznát a nyolcadik osztályban fizikaórán tanultaknak: P=U*I

Ez nem jelent mást, mint hogy összeszámoljuk a hajón lévő fogyasztók Wattban megadott teljesítményét (azaz a P-t) az U, azaz a feszültség egyszerű, ez 12 V-os rendszerről lévén szó pontosan 12 V, tehát mi az I-re vagyunk kíváncsiak (áramerősség) vagyis I=P/U.

Egyszerűbben mondva: erős használattal a tengeri hajó akkumulátorait 24-48 óra használattal teljesen le lehet meríteni. Hasznos információ, ha tudjuk, hogy a parti áram általában 40 Ah-val tölt (azaz a 280 Ah kapacitást kb.7 óra alatt feltölthetjük, pl. egyetlen kikötőben töltött éjszaka alatt. A hajómotor pedig durván 35 A áramot termel óránként, vagyis ha nem állunk be kikötőbe, 8 óra motorjáratással feltölthetjük a példában említett rendszert.

Eszembe jutott, hányszor lehet látni kikötőkben, hogy be van dugva a parti áram ha kell, ha nem, akár ha a gazda hetekig távol van. Olyan hajósról is hallottam már, aki a hajójában hűtőládát üzemeltetett a hajózáson kívüli időszakban, mondván, hogy így az „ingyenes” árammal visszavesznek kicsit a kikötői díjból. Nem szívesen lennék az ilyen hajós szomszédja, amióta a mi izzásban lévő, bugyborékoló akkumulátort láttam. Az áram veszélyes, sohase maradjon „bedugva” a parti 230 V-os kábel a hajón, és erre figyelmeztessük a szomszéd hajók tulajdonosait is.